V169 001   DB  Ep.III.      Tillig          02740

Ennél a modellnél ragaszkodom a nagyvasúti időrendiséghez, ezért - bár ez a mozdony jóval később érkezett, mint az utána következő példányok - vele kezdem a V160-as sorozat bemutatását, természetesen a modellek optikáján keresztül.

Bízom benne, hogy hamarosan lesz TT-ben V160-as is, de addig be kell érnünk az egyedüli, gázturbinás prototípus modelljével.

A V169 001-es 1965-ben készült el a kölni KHD műveknél. A mozdonyba fontos újításként lett beépítve az a gázturbinás, segédüzemi meghajtás, ami az amúgy nagy számban legyártott, V160-asakból hiányzott. Érdekesség, hogy a turbinát gyártó cég ma a Rolls-Royce társvállalata.

A magyarázat nagyon egyszerű: a mozdony motorja 2150 Le teljesítménnyel kevésnek bizonyult volna egy kiegészítő, vonatfűtést meghajtó egység üzemeltetésekor, ezért a téli személyvonatoknál vagy előfogatolt, két mozdonyos menetek voltak jellemzőek, vagy kellett egy hathatós megoldás. A gázturbinás fűtőrendszer számos elemét emelték át, a későbbi, BR218-as sorozatokba is.

A mozdony 1968-ban kapta meg a BR219 001-5-ös EDV számozást. És pontosan ebben az évben került gyártásba a 218-as.

Miközben az adatokat gyűjtöttem, már meg is alkottam a választ arra a kérdésre, hogy miért nincs még V160-as TT-ben. A V169-es és a BR218-as mozdonyok mérete, ütközők között: 16,400 mm. A 160-as pedig 40 cm-rel rövidebb. Ezért már 3,33 mm-rel rövidebb modellt kellene gyártani... Hoppá! Hiszen a BR110-112-es sorozatoknál bizony 116-119 mm a modellméret. Akkor van remény...:-)

Na de jól elkalandoztunk a számok terén, ezért lessük meg a mozdony másik oldalát. Azért fotóztam le ezt is, mert kimondottan jóleső érzés, hogy a gyártó ekkora figyelmet fordított a prototípus másságára. Javaslom, hogy most bőszen kapcsolgassunk a 218-as oldala és e között. (BR218) Számos apró eltérés látható a kasztnin, az ablakok számában, a szellőzők kialakításában... 

...és persze az üzemanyagtartály kivitelezésében. Egyszerűen, de frappánsan oldották meg a kérdést: az egész tartály cserélhető és a gyártónál rendelhető alkatrészként ez a nagy tartály, vagy a 218-as kisebb tankja. Így házilag is testre szabható a típus.

A festés és feliratozás természetesen elsőosztályú. A KHD betűszóból a D képviseli a DEUTZ márkát, mely emblémája gyönyörűen kivehető a forgóváz felett. Mint ahogy az 1966. március 9-iki revízió dátuma is. Itt még nem kerültek fel a kiegészítők, de ennek jótékony hatását a következő oldalon bemutatom.

Természetesen a modell menetirány szerint világít. És számomra pozitív élmény, hogy már az új Tillig kuplungja van, NEM szabványú foglalatban.

A tető kiképzése is a prototípuséra vall. Merőben más, mint a szériamozdonyé. Külön jópontok a Tillig-nek. Egyetlen fura jellemző a papírra nyomtatott géptérbelső. Ennél már vannak elegánsabb megoldások.

A modell nagyon csendesen fut, erős, igazi nagyszériás remekmű.

Köszönhetem annak a német gyűjtőtársamnak, aki megkedveltette velem a DB Ep3-4 korszakát, ahol igazán sokszínű volt a vasút. Thanks to Mr. Peter Dostal.